Kisörs – Szőlőhegy (Badacsonyörs) rövid története

Kisörs – Szőlőhegy (Badacsonyörs) rövid története. Az Örs helynév valószínűleg törzs vagy egy személynévből keletkezett. A hosszan elnyúló Örsi hegy lejtőin fekvő település egy XIII. századi oklevélben szerepel először.

Kisörs – Szőlőhegy (Badacsonyörs) rövid története.

Az Örs helynév valószínűleg törzs vagy egy személynévből keletkezett.

A hosszan elnyúló Örsi hegy lejtőin fekvő település egy XIII. századi oklevélben szerepel először. Ugyancsak e század végén kezdett már részekre szakadni. Nagyörs vagy Boldogasszonyörs, Kisörs, Szőlősörs -tűnnek fel ebben az időben.
Szőlősörs neve viszonylag későn, csak az 1500-as években bukkant fel, miután már a nemesek lakta Nagyörs (Boldogasszonyörs), Kisörssel együtt kivált a régi Örs területéből.

1542-es dikajegyzékben Szőlősörs a jobbágyok, Kisörs pedig nemesek lakta falu. Szőlősörs egyházi és világi birtokosok nevén volt. Az 1530 -as években a fehérvári prépost,később a győri káptalan és a környéken szinte mindenhol birtokkal rendelkező Csoron András tulajdonaként írták össze, 1548 -ban már egyedül a Csoronoké.

1627-ben – a Csoronok után – az Eszterházyak birtokaés a devecseri uradalomhoz tartozott Szőlősörs és Kisörs is. A Szőlősörs névformával egyébként 1738-ban találkozhatunk utoljára.

Feltehető, hogy a XVII. század folyamán Szőlősörs egyesült a szomszédos Kisörssel,amely szintén szőlősterület és ugyancsak az Esterházyak birtoka volt. Az ősibb – és rangosabb – Kisörs maradt meg aztán az egyesült települések neveként. Ebből lett később a Kisörshegy,majd Kisörs-szőlőhegy helynév, amelyen  1949-ig szerepelt. Bár mi is volt azonban Örs jelzője vagy előneve az idők folyamán, környékünkön általánosan Örsöt ismerték és ismerik ma is.

A XIX. században nyugalmasabb idők köszöntöttek Kisörsre is. Ennek jegyében épült 1816-ban Páduai Szent Antalról elnevezett kápolnája, amelyet Udvardi Erzsébet 1976-ban felszentelt, Szent Antal a halaknak prédikál és Három királyok Jézus jászola előtt című képei díszítenek.

A kis hegyi település neveinek sorát a XIX. és a XX. század fordulóján – rövid időre – Kisörsmajor elnevezés is gyarapította.

Kisörshegy 1904-ben megkapta a hegyközség címet.

1905 és 1910 között kezdte el telepíteni a hegy déli oldalán dr. Folly Gyula orvos a róla elnevezett arborétumot, amely Örs egyik nevezetessége.

1909. július 9-én ért ide Budapest felől az új vasútvonalon az első személyvonat. Ezzel Kisörs is bekapcsolódott az ország közlekedési hálózatába.

1931-ben szép új iskolát kapott a település a Klebersberg – program keretében.
Az örsi iskola tanítói közül Mörk László , aki 1926-tól 1943-ig tanított itt,helyét Szabó Ernő vette át, Mörk Lászlóné 1929-től- 1947-ig tanította az örsi gyerekeket, helyére Szabó Ernőné került.

1957 -től az örsi iskola vezetője Szabó Ernőné lett, aki ezt a tisztét az iskola megszűnéséig töltötte be.

A kisörshegyi (1949-től Badacsonyörsi) iskola életében még két fontos dátum volt: 1948, amikor államosították és mindenestől a badacsonytomaji általános iskolához csatolták, továbbá 1980, amikor kihasználatlansága miatt megszüntették.

1939-41-ben pedig megépült a településen átvezető 71-es balatoni műút.

1949-ben a Badacsonytomajhoz tartozó Kisörsszőlőhegy nevét a belügyminiszter Badacsonyörsre változtatta.