BADACSONY RÉGIÓ PROGRAMOK BADACSONYI BORVIDÉK GASZTRO Szolgáltatók Mit csináljak? TÚRÁK

Szigligeti Vár

A tapolcai medence délnyugati részén, régen a Balaton szigetét képező 230 m magas vulkanikus hegy tetején állnak az észak-déli irányú, szabálytalan alaprajzú szigligeti vár maradványai.

  

 

 Szigliget – 750 éves a „ Balaton vára”

 

 

A tatárjárás után IV. Béla a Balaton egyik szigetét (Szigligetet) a pannonhalmi apátságnak adta, hogy ott kővárat építsen. Favus apát két év alatt fel is építette a várat (1260-62), amely annyira megtetszett a királynak, hogy az 1262-ben a nyitrai Debréte a somogyi Alma és a zalai Bak birtokokért elcserélte.
Ettől kezdve, mint  királyi  várat a Pok nemzetséghez tartozó Mórichidai családra bízta. 1300-ban kezdett a vár alatt,a mai  falu helyén egy új település kialakulni, melyet a XV. század elején Újfalunak vagy Szigligetnek neveznek. A Móriczhidai család ezután még mintegy száz évig birtokos Szigligeten, és feltehetően ebben az időben kerülhetett sor a vár jelentősebb bővítésére.

 

 

A Mórichidaiak 1424-ben kölcsönös örökösödési szerződést kötöttek a Laczk családdal, és bár a család nem halt ki, I.Ulászló Szigligetet 1441-ben a Lack családdal rokon Némai Kolos Jeromosnak adományozta.  1445-ben az országbíró a várat mégis Újlaki Miklósnak adja át. A vár ezek után egészen 1524-ig az Újlaki család birtokában marad. Újlaki Lőrinc herceg halála után a leányági örökösök tiltakozása ellenére a várat a királytól a tóti Lengyel család szerzi meg 1525-ban.
A mohácsi csata után I. Ferdinánd a Szapolyai Jánoshoz csatlakozó Lengyel család birtokait elkobozta, és az enyingi Török Bálintnak adományozta. A várat azonban Kulcsár István porkoláb nem akarta átadni Török Bálint familiárisának, Martonfalvai Imre deáknak, aki naplójában írta le a vár elfoglalásával kapcsolatos eseményeket. Az ostrom után Török Bálint Imre diákot nevezet ki a vár kapitányává, aki azonnal hozzálátott annak kijavításához és a középkori várnak a or harcászati követelményeinek megfelelő átalakításához. Martonfalvay először a külső várat építette ki, és az említett kutat is ásatta. A belső várban 1953-ban feltárták a kör alakú kútszerű vízgyűjtőt, melynek fenekét Martonfalvay ólomlemezekkel záratta le, nehogy a víz megszökjön belőle. Ezeknek az építkezéseknek során alakult ki a várnak az az alaprajza, melyet Giulio Turco 1569-ben készített rajzai örökítettek meg. A vár 1547 körül került vissza a Lengyel család birtokába, kapitánya Lengyel Brigitta férje, Magyar Bálint lett. Magyar Bálint 1571-ben már betegen feküdt Szigliget várában, de mégis visszaverte a török támadásokat. 1573. május 12-én kelt oklevelében Pármás János arról értesíti Nádasdy Ferencet, hogy Magyar Bálint meghalt.
1606-ban Lengyel János, 1630 körül Lengyel Boldizsár volt a várkapitánya.

 

 

 A vár őrsége 12 huszár,25 gyalogos és 1 tüzérből állt. Boldizsár után Gáspár a várkapitány, aki saját költségén hajókat készíttetett a török elleni védelem céljára. A hódoltság végén a még Lengyel család birtokát képező Szigliget vára elvesztette hadi jelentőségét. Javításaival senki sem törődött, így lassan pusztulásnak indult. A XVII. század végén villámcsapás következtében a vár legnagyobb része leégett, majd a még álló épületek lerombolását I. Lipót király rendelte el.

 

 

II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején a kuruc seregek a várat már nem használták, fokozatosan romba dőlt, köveit a  lakosság építkezéseihez széthordta. A még megmaradt falakat 1931-ben, 1953-ban és 1965-66-ban erősítették meg. A vár mai formába történő felújításának munkálatai 1991-ben kezdődtek el, és a mai napig zajlik.

 

 A Szigligeti vár 2015-ben ünnepelte 755 éves évfordulóját, amelyet jelenleg Szigliget Község Önkormányzata üzemeltet. A folyamatos rekonstrukciós munkák eredményeképpen a Balaton partjának egyetlen látogatható várává vált, így méltán nevezik a Balaton várának. Látogatottsága pedig évről-évre rohamosan növekszik, amely köszönhető az egész éves nyitvatartásnak is. Legyen részese a nyári fesztiváljainknak, melyeket húsvétkor, pünkösdkor és Szent István ünnepén rendezünk meg vagy csak lessen be egy korhű harcászati bemutatóba, melyet a vár vitézei tartanak. A vár panorámája egyedülálló látványt nyújt, amely tökéletesen kiegészül a rekonstruált falakkal, terekkel, a barokk konyhával, kovácsműhellyel vagy a várkápolnával. A vár lábánál pedig a kézműves udvar mellett egy fegyverkiállítás és várgaléria tekinthető meg.

Nyitvatartás
November, december, január, február: 10:00 – 16:00
Március, október: 09:00 – 17:00
Április, szeptember: 09:00 – 18:00
Május, június: 09:00 – 19:00
Július, augusztus: 08:00 – 20:00

Csoportoknak nem szükséges előre bejelentkezni!
A várban kizárólag készpénzes fizetés lehetséges!