Nyelv: magyar deutsch english

Bejelentkezés Bejelentkezés Regisztráció Regisztráció
Akadálymentesítés
Utazástervező Utazástervező (Üres)

Keresés:

Szobafoglalás, események, keresők
Szálláshely, Szabad szoba, Események, Gasztronómia

Keresés
DÍJNYERTES DIGITÁLIS MÉDIA ALKALMAZÁS

Badacsonyi Céh
Turisztikai Egyesület-Tourinform iroda

H-8261 Badacsony, Park u. 14.
Tel , Fax: +36 87 531 013
badacsonytomaj@tourinform.hu Destour Online Térségi Turisztikai Desztináció-Management Rendszer

All rights reserved 2009 ®
System by CHROME and IDEALNET

Túra célpontok a Badacsony hegyen

Ízelítő a Badacsony hegy érdekességeiből! Olvassa el, hogy kedvet kapjon a Badacsony hegy körbe járásához! A kiráduláshoz segítenek a Galériában látható fotók!

  Vissza Vissza   Nyomtatás Nyomtatás   Utazástervezőbe Utazástervezőbe

BADACSONY 

"Goethe nem látta Badacsonyt"

A fenti, Herczeg Ferenctől származó mondat arra a goethei kijelentésre utal, mely szerint a világ legszebb hegyfoka a Monte Pellegrino. Badacsony már szépségével rabul ejti az idelátogatót, akit aztán a kitűnő borok, a helyiek vendégszeretete és a számtalan irodalmi-történelmi emlék marasztal. 

A Badacsonyt nevezik koporsóhegynek, de hasonlították már részeg szőlőpásztor gyűrött kalapjához is. Népszerűvé a nemesi szüretek majd Kisfaludy Sándor tették, aki Szegedy Rózához fűződő szerelmét és a táj iránti elragadtatottságát romantikus versekben énekelte meg. A korában ünnepelt poéta neve összeforrt Badacsonnyal, akárcsak a helyi szőlőművelés fejlesztésében élen járó Bogyai Lajosé vagy a híres festő Egry Józsefé.

A hegy nevét öt település viseli: Badacsonyörs, a hegy egészének és több közeli község közigazgatási központjaként működő Badacsonytomaj, az idegenforgalmi központ Badacsony, valamint Badacsonylábdihegy és Badacsonytördemic.

"Hol a regék dalnokának áll hajléka" 

Bármerre indulunk is el Badacsonyban, valamilyen Kisfaludy-emlékkel mindenhol találkozunk. A Kisfaludy úton megyünk fel a hegyre, a Kisfaludy-forrás vizével olthatjuk szomjunkat, a Kisfaludy-ház és a Kisfaludy-kilátótorony erkélyéről gyönyörködhetünk a tóban. A XIX. században Badacsony valóságos irodalmi zarándokhellyé vált: a kultusz kialakulásában szerepet játszott a költő és Szegedy Róza Badacsonyban kibontakozó, regényes románca, amely a magyar irodalom egyik legnépszerűbb szerelmesvers-ciklusának, a Himfy szerelmeinek ihletője lett.

A Kisfaludy-házat a költő házasságkötése után vásárolta meg s alakíttatta át. Feleségével többnyire itt töltötték a szüretet s fogadták vendégeiket, a kor ismert politikusait, művészeit, tudósait. A háztól alig néhány méterre álló Szegedy Róza-házat a Balaton-vidék legszebb présházának tarják. 1790-ben épült késő barokk ízlésben az itt korábban divatos nádtetővel, csúcsos oromfalakkal. A ma irodalmi múzeumként működő épület egykor szőlőművelés céljára, szüret idején pedig az uraság tartózkodására szolgált. 

A Kisfaludy-ház mögött sétálva a Rózsa-kőhöz érkezhetünk. A kő egykor a hegy bazaltoldaláról gurult ide, és valószínűleg Kisfaludy Rózája után kapta nevét. A legenda szerint ha egy leány és egy legény kézen fogva, a Balatonnak háttal ráül, még abban az évben egymáséi lesznek. 

A Rózsa-kő utáni hosszú lépcsősor a hegy bazaltrétegéhez vezet. A csonka bazaltkúp szabályos kört formázó felső platójának szélét mint megannyi oszlop, függőleges bazalttömbök támasztják. Igaz, ma már egyre kevesebb helyen, mert vagy a szél és a jég döntötte alá őket, vagy az ember omlasztotta le anyagot bányászva úthoz, vasúthoz, parti töltéshez. Már az egyik régi balatoni útikalauz írója is így panaszkodott: "A leírhatatlan keserűség érzésén kívül úgysem marad más hátra a természetkedvelő turistának, mint az (...) hogy legalább elmondhassa a késő unokáknak is, hogy megmenteni ugyan nem tudtam hazámnak (...) de halála előtt megsirattam én is ott a helyszínen a Badacsony kikerülhetetlen végzetét." Szerencsére a bazaltbányászat egy másik hegyre települt át, s a hegytetőt 1965-ben védetté nyilvánították. Innen mindössze néhány lépcsőfok a Badacsony teteje, a szinte teljesen vízszintes fennsík. A sétautakon bejárható az egész hegytető. Turistaút vezet a Kisfaludy-kilátóig és a Rodostó-házig, amelyet Rákóczi Ferenc és bujdosó társai emlékére neveztek el. A turistaház mögött kezdődik a Bujdosók lépcsője, amelynek egyes pihenői a kuruc kor nevezetes személyeinek nevét viselik. A hegyről lefelé elérhetjük a Kőkaput, Badacsony másik természeti nevezetességét. Az oszlopok a szélfúvás, a víz oldó munkájának eredményeként jöttek létre. Olyanok, mint óriások egymásra rakott építőkövei. Eljuthatunk a Klastrom-kútig is, amely Badacsony másik ismert foglalt forrása. Ott fakad, ahol a hegy bazalttakarója és a pannon homok találkozik. Mellette állt az 1263-ban Szent Imréről elnevezett pálos kolostor. 1851-ben még látszottak a romjai, mára semmi sem maradt belőle. Egy másik úton lefelé Badacsonytomaj temetőjét érjük el, ahol a Balaton nagy festője, Egry József pihen. Bazaltkővel szegélyezett sírját Borsos Miklós által ugyancsak bazaltból faragott síremlék, a Vízrenéző díszíti. A festő 1918-tól - rövid megszakításokkal - haláláig élt Badacsonyban. Egykori műterem villájában látogatható kiállítás az egyik leggazdagabb Egry-gyűjtemény az országban. Egry Józsefről nevezték el Badacsonytomaj kis turistaházát is. Az épület a kéttornyú templom szomszédságában található, amely Európa egyetlen bazaltból épült temploma. 

"Lehetetlen, hogy valaki hidegen maradjon a badacsonyi szüreten" 

A hegy egyszerre névadója és központi termőterülete egyik legősibb borvidékünknek. A vidék jellegzetes szőlőfajtái az olaszrizling, a rizlingszilváni, a szürkebarát, a tramini és a csak erre a tájegységre jellemző kéknyelű. A borvidék "zászlósbora" a szürkebarát. Az aranysárga színű, íz- és zamatanyagokban, alkoholban gazdag, telt nedű méltán lett a borvidék szimbóluma. A badacsonyi szőlőkről 1313-ban történik először írásos említés, amikor - a hagyomány szerint Badacsonyban először szürkebarátot termesztő - pálos szerzetesek a hegy oldalán szőlőt kaptak adományként. Az itteni borok különleges zamatát az egykori vulkánokból itt maradt lepusztult bazaltkúpok talaja és a kedvező lejtésű, napsütéses hegyoldal adja meg. A bazalt visszaveri a napsugarakat és védi az északi széltől az ültetvényeket. 

A borkezelés sokáig ókori nyomon haladt. A szőlőt szüret után a lakóházaknál taposták, a bort is ott erjesztették, tárolták. Később az agyagedényeket fából készültek váltották fel, a bőrtömlőben történő szállítás helyébe a hordós fuvarozás lépett, a szőlőhegyek oldalába pincéket vájtak. A táj szőlőkultúrájának nagy reformátora, Bogyay Lajos 1826-ban kezdett itt gazdálkodni. Szőlőin először a talajt hozatta rendbe, a zápormosta árkokat betemettette, vízelvezetőket építtetett. A vékony termőtalajra a hegy aljáról hordatott fel homokos agyagot. A jó termő szőlőket szaporította, s kiváló fajtákat hozatott Tokajból és külföldről. 1870-ben már 517 fajtából álló gyűjteményt mondhatott magáénak. 

A szőlőművelés beszédes tanúi a hegykönyvek, amelyek részletesen szabályozták a hegybíróság tisztviselőinek kötelességeit és a szőlőhegyen illendő viselkedés szabályait. A szőlősgazdák Szent György-nap táján hegybírót és tizenkét esküdtet választottak, s ugyanekkor fogadták fel egész évre a szőlőpásztorokat, akiknek "kötelességük úgy nyáron a szőlőkre, mint télen és tavasszal a hajlékokra vigyázni, hogy kóborlók, tolvajok s egyéb gonosz emberek a szőlősgazdát meg ne károsítsák". Az új szőlők kialakítását általában nagyon megbecsülték, aki szőlőt telepített, az örökül is hagyhatta. Súlyosan büntették viszont az ültetvények elhanyagolását, aki egy évig nem gondozta, attól szőlejét elvették, s visszaadták az uraságnak. Egyáltalán nem engedték, hogy a hegyen idegenek kóboroljanak, "bitangolásnak" vették azt is, ha egyik szomszéd átment a másik szőlőjébe, s a lehullott gyümölcsöt felszedte. Keményen üldözték a lopást és a paráznaságot is. Akár szabad, akár házasembert paráznaságon értek a hegyen, azonnal elfogták, s a bűnösök megfogásáért jutalom járt. Nem tűrték a szőlőben a verekedést sem. Ha a parasztok egymást szidták, vagy egyik megverte a másikat és "vért eresztett rajta", pénzbüntetésre vagy testi fenyítésre ítélték őket.
A legtöbb borvidéken, így a badacsonyi szőlők között is kápolnát építettek Szent Donát tiszteletére, mivel őt tisztelték a szőlők védőszentjeként. 

Kalmár László

Badacsonytomaj története című könyve alapján összeállította

Szerencsés Hajnalka

 

 

  Vissza Vissza   Elejére Elejére   Nyomtatás Nyomtatás   Utazástervezőbe Utazástervezőbe

All rights reserved 2009 ® / Badacsonyi Céh Turisztikai Egyesület / www.badacsony.com