Badacsonytördemic, Badacsonylábdihegy Badacsony

Keresés:

Szobafoglalás, események, keresők
Szálláshely, Szabad szoba, Események, Gasztronómia

Badacsonyi Céh
Turisztikai Egyesület-Tourinform iroda
H-8261 Badacsony, Park u. 14.
+36 87 431 046 , Fax: +36 87 531 013
badacsonytomaj@tourinform.hu

Nyitólap » Badacsony Régió - ajánlatok » Badacsonytördemic »
Badacsonytördemic, Badacsonylábdihegy

A Badacsonytomajt elhagyó balatoni főút nagy félkörívet rajzolva érkezik a Badacsony északnyugati lábánál megbúvó községbe. A 940 lakosú település nagy része a mai napig megőrizte hamisítatlan falusi jellegét.

Ranolder ház a Római útról

A galéria képei 1/2

Megállítva

Badacsonytördemic területe már a bronzkorban és római korban is lakott volt. Az innen előkerült régészeti leletek a keszthelyi Balaton múzeumban találhatók. Első okleveles említése 1297-ből való, Terra Turdemiz néven. A középkorban egytelkes nemesek lakták, erre utalt korábbi neve, a Nemestördemic is. A török időszak alatt teljesen elpusztult 1574-től az összeírók szerint teljesen elpusztított és elhagyott helyként szerepel. Egészen 1696-ig meg sem említik a települést, ekkor 17 nemes portáját jegyzik fel.

Csak 1750-es évektől kezdik írásos anyagok újra említeni. 1764-ben a nemestóti nemes Szabó család birtokolja. 1784-ben a II. József császár-féle térkép szerint a Cságoly malom már áll. 1836-ban gróf Eszterházy család uralja Tördemicet. Eredetileg Zala megyéhez tartozott. Nemesi falu jellege 1848-ban szűnt meg. 1890-ben kezdődik meg a hatalmas méretű filoxera járvány, amely nagy pusztítást okoz 1891-ben és 1896-ban pusztító jégeső veri el a termést . A 20. század, ami ekkor áldásnak tűnik később katasztrófaként jelentkezik a hegy életében. Új virágkora az 1908-ban Budapest - Tapolca vasútvonal megépülésével kezdődik. A település igazi fejlődése az 1920-as években indul, amikor Debrecenyi Gyula volt a plébános, ekkor alakul ki a mai főutca, a környékben elsőként bazalt kővel kirakva, megépül a nagyiskola, lecsapolják az Eger patak vizét, megalakul a Lábdi Főrdő Egyesület és a Hitel és Hangya Szövetkezet. A hálás utókor utcát nevezett el róla. 1941-ben épült meg az első kultúrotthona. 1950-ben neve Nemestördemicről Badacsonytördemicre változott. Erre az időszakra esik önállóságának elvesztése a szomszédos Badacsonytomajhoz csatolják, ez az állapot egészen rendszerváltásig fennállt, sokat késleltetve a település fejlődését. A település a badacsonyi borvidék része. Lakói a szőlőtermesztés és bortermelés mellett főként idegenforgalomból élnek.

Badacsonylábdihegy

A krónikák 1297-től említik Laad, Kapolnaklad, Laddy, Lábody hegy néven. Az elsődleges névváltozat a magyar Lád személy illetve nemzetségnévből ered, mely a magyar „láb" domborzati köznév beleértésével lett Lábdi. Kiegészülve a Hegy, magaslat szóval és a Badacsony jelzős előtaggal nyerte el mai nevét. Birtokosai a Lád vagy Vérbulcsú nemzetség, a Rátóti Gyulaffy család, a Csóri majd egyes részeit a királyi birtokadományként a Csoron család. Egy időben a karthauzi szerzeteseknek is volt birtokuk a területen. Végeláthatatlan birtokperek után Devecser vára birtokolja, majd utolsó ura 1945-ig az Eszterházy család.

Lád nemesi falu, lakói taksát nem fizettek. Jobbágyok a török pusztítás után alig maradtak, 1545-től pusztának minősítik. 1594-ismét lakott a töröknek adózik.

A XVIII. századtól az Esterházyak bormérést, mészárszéket és vámházat tartanak fenn a szőlőhegyen. Az újratelepült falu lakóinak fő megélhetési forrása a szőlő, ez erősíti a település hegyközség jellegét.

Egy 1299-es oklevél említi, hogy a Lábdi templom Szent István első vértanú tiszteletére van emelve. A jelenlegi kápolnát 1847-50 között építette gr. Eszterházy Károly pápai földesúr a szőlőbirtokosok hozzájárulásával. Felszentelése 1850 július 31-én történt Szent Ignác tiszteletére. A szűk kápolnát 1900-ban kibővítették. Sekrestyét építettek hozzá, emeletén oratóriummal. A kibővített kápolna megáldása 1900. július 29-én történt a szomszédos plébánosok és hívek részvételével.